2011. október 25., kedd

10.25. Bölcsi vagy nem bölcsi???

Hát ez ledöbbentett. 1 nap alatt a blogom nézettsége 200-al megnőlt, és az utolsó bejegyzésemet a vetélésról 69-en olvasták 1nap alatt. Más bejegyzéseket max 11-en olvasták és én annak is örültem. De ez... Remélem hasznos valakinek...

Ma reggel izgatott és azthiszem ideges is voltam egyben. Ma délelőttre lett megbeszélve a bölcsöde igazgatónőjével hogy Kikivel bemegyünk és megbeszéljük a beiratás részleteit. HOgy miért voltam ideges? Mert tudni akartam hogy jól teszem amit teszek... Rengeteg kérdés volt bennem: Honnan fogják tudni hogy mit akar amikor nem is tud beszélni.Hogyan adhatja meg egy idegen neki ami jó. Nem lehetek mellette minden első szavánál és a szobatisztaságot sem én tanítom vele...Mintha kimaradnék az életéből..
Reggel leültem a konyhaasztalhoz és elsírtam magam, és imádkoztam:
Istenem, látod a szívemet. Jól is mersz engem és jól ismered a Krisztiánt is. Te tudod mi a jó nekünk. Én most nagyon nem tudom mi lenne a jó.. Istenem nagyon határozott jelet kérek tőled hogy te előtted kedves e ez a dolog. Biztos a te akaratod? A te akaratod az hogy dolgozzam, az hogy Kiki bölcsödébe kerüljön??

Hát képzeljétek mi történt! Miután beszélgettünk mondta az igazgatónő hogy nézzük meg a bölcsödét. Mentünk csoportról csoportra és az egyik csoportban egy kedves ismerősünk arca jelent meg. Keresztény lány aki már több napot töltött a Kikivel a táborban úgy hogy én nem is kellettem..
Az igazgatónő hallgatott majd azt mondta: Akkor ebbe a csoportba fog kerülni. Ez lesz a legjobb a picinek.
Ez úgy megnyugtatott.

Utánna reszekető és imádkozó szívvel indultam a munkaügyre, munkát keresni... Ott pedig az ügyintézőm lett egy keresztény ismerősöm.

Ezek nem jelek? Szerintem igen. Legalábbis megnyugtatott.

Ja még egy sztori a bölcsiről. Egy kisfiu megrángatta a Kiki fölsőjét, erre az én kicsi fiacskám olyan pofont lekevert a másik kisfiunak hogy csak úgy csattant...Hát igen, mondtam zavaromban...elég hamar eljár a keze. Erre az igazgatónő: Itt majd megtanulja a farkastörvényeket és megtanulja hogy fáj az ha megütnek, ugyanis több ilyen gyermek is van. Ez a dackorszak velejárója.

Na hát mára ennyit!
Szép estét!
Judit

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése