De hiszen úgy megszoktam már...

Megszoktam már....kislánykènt megszoktam már, hogy egyedül vagyok,erősnek kell lennem,csak magamra számìthatok,szerencsètlen vagyok,segìtsègre van szüksègem,szegèny vagyok,buta vagyok,mindenki jobb nállam,nem èrdemlek meg semmit,túl kell èlnem...már megszoktam...
Eszembe jutott ma egy szomorú kislány. Beìrtam a google-be:"szomorú kislány"-kèp keresès... Találtam kèpeket, amik a múltamat idèztèk fel bennem.
Voltam szomorú,fèltem,voltam megszègyenìtve,voltam egyedül,elbújva a kutyaházba...
Persze voltam vidám ès boldog kislány is,de most Isten ezt hozta fel bennem.Azt ami fáj,azt ami gennyes,azt amit gyógyìtani kell.Megmutatta honnan hozott ki, amikor megtèrtem 16 èvesen ès megmutatta mi mindenem van most.
Rengeteg dolog van, amièrt hálás lehetek Istennek,boldognak kellene lennem...de nem vagyok...mert megszoktam...
A kisfiaim kezdtek ráèbreszteni a minap, hogy valami nincs rendben velem.
"Anya,te mièrt nem vagy boldog?"
"De hát èn boldog vagyok."-mondtam.
" Nem látszik."
Tükörbe nèztem..."Tènyleg nem látszik.Pedig belül boldog vagyok."
"Anya,keveset mosolyogsz."
"Sajnálom.Igyekszem majd."

Ez után a beszèlgetès után nagyon el kezdtem keresni, hogy hol lehet a baj?A napokban már furán èreztem magam...Belül majd szèt vetett a hála,öröm,elègedettsèg...mègsem mertem kimutatni,beszèlni róla...
Ès ez jött a szìvembe: "Már megszoktam..."
Isten pedig èreztem,ebből szeretne megváltoztatni.El kell hagynom a règit ès el kell fogadnom az újat.El kell engednem azt a szomorú kislányt, minden szörnyű ès kilátástalan èrzèsèvel együtt.Ideje ajtót nyitnom annak a 30 èves boldog anyának ès áldott felesègnek akivè Isten teremt ès alkot folyamatosan az Ő kegyelme által.
Ha tükörbe nèzek,rájövök hogy a múlt fájdalmai mind ráègtek az arcomra,de amikor mosolygok akkor mint a pikkelyek,lassan lepattognak...
Szeretnèk változni ès èrzem Isten is ezt szeretnè!
Te el engedted már a múltad?Az vagy akinek Isten látni akar?
Hajrá!

Jó anya vagy!

Ez ma nagyon megtetszett.Alapvető hibám hohy a dühömet nagyon nehezen kezelem.Nem ütök vágok,de lehet hogy azzal nem okoznèk annyi fájdalmat mint a kiabálós sokszor meggondolatlan indulatos szavaimmal... Jujj de nehèz ez... Add Istenem hogy megszabaduljak ès az a száj ami tèged dicsèr,ne legyen indulatos...
A másik hogy nem kell tökèletesnek lenned csak jónak...Mièrt akarok mindemben tökèletes lenni?Mièrt hajszolom magam a munkában ès a megfelelèsi kènyszeremben?Mièrt akarok megfelelni magamnak ès mièrt kìnzom magam?....Istennek elèg ha jó vagyok! heart hangulatjel
Köszönöm Istenem hogy ma is mosolyogva feküdt le mind a 4 gyermekem!!!!
Ámen 

smile hangulatjel

Isten szeme fénye vagy!

Egy ilyen szuperjó sjándèkot kaptam a napokban.Ez azèrt volt találó mert aznap reggel kèrdeztem Istent hogy mèg is mi a vèlemènye rólam?Jól èlem az èletem?Jó felè megyek?Vagy csak egy roszcsont kölyök vagyok akit mindig fegyelmezni kell?
Ès aznap kaptam ezt a tükröt.Hát azthittem elsìrom magam...
Tudjátok,amìg igyekszünk Isten akaratát keresve èlni,addig .indig "Iste szeme fènye" leszünk,hiszen a legdrágábbat adta èrtünk: a Fiát.

Vajon meddig?

Sokszor gondolok arra,hogy vajon Isten nem unta mèg meg az èn "nevelèsemet"? Vajon nem mondott le rólam mèg?Van e mèg türelme az èn sok tökèletlensègemhez?Meddig marad mèg velem?...
Ez az ige vers ma teljesen világos kèpet adott erről számomra.. " Vènsègetekig ugyan az maradok"
Sőt nem csak eltűr ès kibìr hanem : "Ősz korotokig èn hordozlak." !!!!
Csodálatos ez a kegyelem!!!

Egy kis változás ha benne vagytok!

Ne haragudjatok kedves olvasóim hogy mostanában ilyen nagy szünetet tartottam.
Amióta elköltöztünk saját házba, azóta érzem hogy 4 (!!!!) gyermekem van. Nagyon ritka hogy a gép elé kerülök. Általában telefonról szaladok fel a facebook-ra is és telefonról nem nagyon tudok írni ide a blogba. :(
De nagyon sokszor eszembe juttok kedves kis olvasóim!
Sokszor van olyan hogy valami új dolgot visz véghez Isten bennem és eszembe jut hogy ezt milyen jó lenne most a blogba leírni hogy más is épülhessen belőle, de sajnos elmarad, azután meg elfelejtem.
Gondoltam arra is hogy facebookon csinálnék egy zárt csopit ahova rendszeresen tudnék képet, igeverseket gondolatokat feltölteni hiszen a telefonról elég aktív vagyok a neten.
Mit szóltok?
Kérlek hogy ide hozzászólásban jelezzétek hogy ki az aki kíváncsi lenne a mindennapjaimra mint "Keresztény nő" :)
Meg is csináltam az oldalt: https://www.facebook.com/groups/480534112147451/
Itt megtaláltok! :)