Instant vagy Eredeti?

Az utóbbi időben nagyon rászoktam arra hogy mindenféle napi áhitatot gyorsan elolvasok és indulhat a nap. Mint valami horoszkópot. Mintha azt várnám hogy Isten leírja nekem milyen napom lesz és hogy mit csináljak. Instant.
Napjainkban ez a szó nagyon ismert: "instant".. instant kávé, instant leves, instant sütemények... és esetleg ez a szó: "Instant keresztény"?
Az "instant" szó jelentése: azonnali, rögtöni, közvetlen, sürgető.
Ilyen vagyok én is, vagyis remélem voltam. Elvártam Istentől hogy amint felkelek gyorsan mondja meg mit akar és hogyan akarja. De Isten nem erre vágyik. "Eredeti"keresztényekre vágyik.
Mi emberek is bár vannak gyors ételek, de bebizonyított tény hogy egészségtelen csak azokat fogyasztani. Eredeti ízekre, vitaminokra van szüksége a szervezetünknek.
Ugyan így a lelkünknek is eredeti vitaminokra van szüksége egy idő után.
Nem elég a bibliáról olvasni áhitatokat. Magát a Bibliát is kézbe kell venni. Istenre időt kell szánni ahhoz hogy "Eredeti keresztények" legyünk.
Gondolj bele: Nem elég a Receptkönyvekről olvasni, a recept könyvre magára van szükséged ahhoz hogy neki tudj látni az étel elkészítéséhez.
A Bibliát kell olvasnunk ahhoz hogy az Életünk ételét el tudjuk készíteni, a megfelelő fűszerekkel: Hit, Remény, Szeretet...
Szánjunk időt Istenre. Nem Instant keresztényekre van szüksége a munkájához hanem Eredeti keresztényekre! :)

Hogy jut erre időd 4 gyerek mellett??

Mostanában nagyon sokat kapom meg ezt a kérdést, amikor az oviban festem a falra a rajzfigurákat, amikor sütök egy szupi tortát az unokahúgomnak, amikor varrok valamit vagy amikor jelmezt csinálok a gyerekeimnek...stb.
Igazából elgondolkodtam ezen mélyebben  én is. Mert ha más anyukát látnék hogy ugyan ezeket csinálja, akkor én is azt hinném hogy szuper anya. De én nagyon nem vagyok az... gondoltam magamban.
Nincsen különleges időbeosztásom vagy napirendem vagy hetirendem.. igazából én sem értem. :)
Csak néhány kép, arról mennyi mindent belezsúfolok az életünkbe:

Azután megszületett a lehető legjobb válasz: "Arra van időd, amire szakítasz. " Senki nem látja hogy mielőtt az oviba elmegyek festeni, az előtti nap én megfőzök, de kitakarítva nincs és a szennyes is hihetetlen mód öklendezik... :)
Amikor csinálok egy szupi tortát vagy egy karácsonyi sültes tálat 16 főre akkor senki sem látja, hogyan úszik a konyhám és hogy hogyan kapaszkodik utána órákig rám a pici lányom, mert anya addig jóformán nem létezett.
Sokszor megkérdezik tőlem hogy miért csinálom ezeket. Bőven elég nekem a 4 gyerek és a háztartás, nem?
A válaszom hogy ha csak a 4 gyerek körül forgok és vezetem a háztartást, abba igazán bele tudok fáradni. De amikor akad egy ilyen megmérettetés vagy feladat, ami kiemel a hétköznapokból, akkor bár iszonyatosan elfáradok, de úgy érzem hogy kicsit kiemelkedek a hétköznapi házvezetőnő szerepéből. A sikerélmény pedig lendületet ad a szürke hétköznapokban.
Tehát érdemes ilyen különleges dolgokra kiszakítani az időt, mert segítenek tovább lendülni, arról nem is beszélve hogy mivel ezeket a tevékenységeket szolgálatnak élem meg Istentől kapott szeretetből, így még lelkileg is töltődök. Hiszen ha szeretetet adok, akkor szeretetet kapok Istentől. Fel tudja tölteni a szeretet tankomat Isten és fel tud frissíteni.
És hozzá teszem, mivel tudja a férjem hogy ezek a dolgok engem feltöltenek így sokszor segít abban hogy addig lefoglalja a gyerekeket. :)
Tehát ne féljetek félre tenni néha a házimunkát, annak érdekében hogy csináljatok valami különlegeset. A házimunka megvár, valószínűleg senki nem csinálja meg addig, de a lehetőségek elszaladnak.
Most újabb megmérettetéseket keresek, mert szükségem van rájuk hogy a hétköznapokban is tudjak színes maradni! :)