A napokban a nagy vihar ketté tört egy fát a házunk előtt amit évtizedek óta már borostyán fut be. Gyönyörű amikor a törzse is és a lombja is gyönyörű zöld. A törzse a borostyántól a lombja pedig a rengeteg akácfa levéltől.
Érthetetlen volt számunka hogy a nagy erős fát miért törte ketté az erős szél, hiszen nagyobb viharokat is látott már ez a fa. Amikor közelebb mentem láttam mi volt az igazi oka. Bár úgy tünt a borostyán és a fa teljes szimbiózisban élnek együtt békességben, de a vihar nyilvánvalóvá tette hogy mi is folyik a gyönyörű zöld ruházat alatt...
A borostyán az akácfa kérgén keresztül, lassanként belenövesztette a gyökereit a fa teljes belsejébe (az első képen lehet látni). Be egészen a fa törzsének a közepéig és ott lassan elkezdett a fa korhadni. A rengeteg gyökér kapaszkodott minden hol a kéregbe, befurakodott és elszívta a fa erejét, pont középen a szívénél. Természetesen ebből kívülről nem látszott semmi. Az akácfa nőlt és virágzott, a borostyán pedig egyre nagyobb területen öltöztette fel a fa kérgét.
Mit is akarok ebből kihozni?
Sokszor mi emberek is így élünk egymással kapcsolatokban. Barátságban, Házasságban, Testvéri közösségben, Családban.
Együtt élünk valakivel, akivel gyönyörűnek tűnik a kapcsolatunk, mindenki számára kívánatos. Lehet hogy észre sem vesszük de lassan elszívjuk más életerejét a negatív beszédünkkel, a negatív jósolgatásokkal (ez nem fog neked menni), a rossz megjegyzéseinkkel (ez a ruha nem túl előnyös neked), és ami a legjobban elszívja a mások szívének erejét azok a panaszkodásaink. Mindezek sokszor nem is tűnnek olyan fontosnak, amíg nem jön egy vihar az életben, ahol nyilvánvalóvá válik szívünk igazi állapota... hogy haldoklik... hogy elszívták minden erejét..
Mit tehetünk ha ráébredünk hogy olyanok vagyunk mint a Borostyán?
Térdre borulunk és miután bocsánatot kértünk Istentől szörnyű viselkedésünkért, megkérjük Istent hogy töltse be szívünk, lelkünk, elménk hálaadással, pozitív dolgokkal és gondolkodással. Ezek után felkelünk és jöhetnek a cselekedetek. Kezdjünk el reggelente össze szedni legalább 10 dolgot amiért hálásak vagyunk, és aznap reggel, délben, este adjunk hálát Istennek ezekért. Ezután jöhet a neheze: Nézzünk szembe azokkal az emberekkel akiknek eddig elszívtuk az erejét. Kérjünk tőlük is bocsánatot és mondjuk el hogy miért vagyunk hálásak azoknak az embereknek. Mik azok a dolgok amiket értünk tettek vagy nekünk mondtak és hálásak lehetünk érte.
Mit tehetünk ha ráébredünk hogy úgy jártunk mint ez az akácfa? Úgy tűnik virágzunk, zöldellünk és minden rendben van, de amikor jön egy vihar akkor ketté törünk.
Boruljunk térdre és kérjük meg Istent hogy gyógyítsa be a sebeinket, töltsön be Szent lelkének erejével, újítsa meg az életünket. Kérjük meg Istent hogy segítsen biblikusan és jól bánni azokkal az emberekkel akiket úgy érezzük hogy elszívják az életkedvünket, életerőnket. Tegyük meg hogy áldást mondunk ezekre az emberekre és imádkozunk értük, hogy megváltozzanak. De mindenképp adjunk időt magunknak a gyógyulásra és addig amennyire nem sértő és gyanús, kerüljük el ezeket a negatív embereket. Ha megerősödtünk, akkor újra a szárnyaink alá vehetjük őket és segíthetünk nekik azzal hogy "kiszeretjük őket a rossz állapotukból".
Isten áldjon!
Judit
