2017. április 2., vasárnap

Széthullott az életünk,mégis valami épül


Mint amikor a sok ezer darabos puzzle darabjait kiöntik egy kupacra, úgy felfordult minden a megszokott kis életünkben.
Kezdődött a férjem gerinc mütétjével,majd a gyülekezetünk pásztorát és családját,(így az egyik legjobb barátnömet is) Isten elhívta egy másik gyülekezetbe,azután a férjem munkanélküli lett,a bátyám is munkanélkülk lett mert Isten munkáját választotta,a férjem elvállalt egy állást de nem tartotta a főnökség a szavát,2 hónapig d.u.- os volt és szinte csak hétvégén látta a gyerekeket.
Megint munkanélküli lett.
Egy új szolgálatra hívott el Isten most minket,ami szintén hatalmas változás és mérhetetlen felelősség. Egy másik gyülekezetbe járunk át a fiatalokkal foglalkozni.
Majd a Nővérem is munkanélküli lett.
Amíg mindannyian apának imádkoztunk új munkahelyért,addig én állásajánlatot kaptam.Álmaim állását...
Nem terveztem visszamenni dolgozni,hiszen Eszter csak kettő éves. Sok anya jól ismeri ezt a dilemmát.
De Érzem, hogy ez csak Isten akarata lehet,pedig NEM LÁTOM előre az Eszter elhelyezését,NEM TUDOM talál e megfelelő állást a férjem közel 50-60 sikertelen jelentkezés után különböző álláshirdetésekre.NEM TUDOM ki és mikor és hogyan tud segíteni Eszter vigyázásában,amíg szeptemberben felveszik.NEM TUDOM,hogy fogjuk kifizetni a számlákat.NEM TUDOM, hogy tudom a férjem önbizalmát feltornázni.
Sok mindent NEM TUDOK....DE AZT TUDOM:"AZ ISTENT SZERETŐNEK MINDEN A JAVÁRA VÁLIK."

TUDOK HINNI.
TUDOK IMÁDKOZNI.
TUDOK DICSŐÍTENI.
TUDOK SZERETNI.
TUDOK TANULNI.

Fontos hogy ne azokra a dolgokra nézzünk amit nem tudunk hanem arra mi az amit tudunk.

Fontos dolog,hogy mielőtt elkezdenénk a viharba került hajónkon ész nélkül rohangálni,azon aggódva hogy el fog süllyedni,előtte emeljük fel a szemeinket és lássuk meg,hogy ki van kötve a hajónk a parton és nem érhet baj.Bár vihar van,bár imbolyog a hajó,lehet a víz is folyik be,de a part mellett vagyunk.;)

Sok áldást!
Judit

54. Zsoltár és az életem...

54. Zsoltár 1.
"Ujjongj, meddő aki nem szültél, vígan ujjongj! Örvendj, aki nem vajúdtál, mert több fia lesz az elhagyottnak, mint a férjes asszonynak!-mondja az Úr."

Amikor a 2. vetélésemen is túl voltam, akkor attól féltem, hogy talán soha nem lehet gyermekem. Próbáltam bízni, de nagyon erőtlen voltam. Akkor elém került ez az ige vers. Próbáltam ebbe kapaszkodni, de úgy éreztem magam mint a folyó vízbe esett ember, akit sodorna az ár és egy vékony ágba kapaszkodik. Utánna megfogant Gergő és bár végig feküdtem a terhességet, de megmaradt és meg születhetett. Hálás volt a szívem és gondoltam, most már nincs megállás, jöhetnek a gyerekek... és jött még egy vetélés.. és ujjabb harcok és megint a kétségek, de végül megfogant Krisztián, de bevérzéssel be kerültem a kórházba... azt hittem őt is elveszítettem, de nem. Krisztián is megszülethetett. És az ige újra felnőtt a szememben és élőnek tünt. Nem volt elég hitem elhinni... teljesen. Azután jött a 4. vetélés. De itt már azt kerestem, hogy Istennek mi a terve ezzel a dologgal és miért nem sikerült. Sokkal áldottabban éltem meg a 4. vetélésemet. Utánna megszülethetett Noémi.
Noémi egészen kicsi volt amikor ez az ige újra elém került egy biblia órán. Szinte éreztem hogy újra terhes leszek, habár már nem nagyon terveztük. És igen. Megfogant Eszter. Őt nem előzte meg vetélés! Nem volt bevérzés! Igazi kis élet bomba a kiscsaj...
Tehát ahhoz képest hogy úgy indultam neki, hogy örülök ha gyermekem lesz,ahhoz képest most 4-en szólítanak anyának és azon imádkozom, Isten már ne áldjon meg többet, úgy érzem elég lesz.. :)
Ez az ige valóra vált az életemben.


2017. február 4., szombat

Örökbe fogadottak vagyunk...

Mostanában sokat forgattam a szívemben a "Nevelő szülő"-séget, vagy az "Örökbe fogadás"-t.
Nem sokat tudok a kettőről. Mindössze annyit, hogy az egyik ideiglenes és bármikor elvihetik a gyermeket, akiről gondoskodom, míg a második esetben a kapcsolat örökre szól. Nem értettem, hogy miért foglalkoztatott ez a téma annyira. Talán egyszer lesz célja Istennek ezzel.
De minden esetre a napokban egy fontos dolgot tanított meg nekem ennek kapcsán Isten. 16 év kereszténység után megérthettem valami különösen fontosat.

Sokszor sok helyen hallottam már, hogy Isten olyan mint egy apa, és hogy úgy tekintsünk rá mint egy apára. Nekem elég rossz apa képem lett a múltamból kifolyólag. Ez miatt soha sem tudtam úgy nézni Istenre mint egy apára. 
Csak úgy néztem rá, mint az én egykori apukámra... Ez miatt nem tudtam 100%-ig megbízni Istenben és mindig bennem volt a félelem, hogy cserben hagy. Bennem volt a félelem, hogy bár szeretetről beszél, de bármikor elhagyhat. Úgy tekintettem Istenre, hogy lehet ki is használ olykor-olykor... mindezt tudat alatt. Tudtam miket ír a Biblia Istenről. De nem tudtam megismerni őt soha közelebbről, mert féltem tőle.

Ezen a héten, kicsit jobban rá álltam az ige olvasására, elkezdtem szomjazni Istent. Tudom ez kegyelem.
Hétfő reggel a Jakab levelét végig olvastam és elkezdtem olvasni a Péter levelét.  Nagyon meglepő dolgot tanított Isten.
 Most egy új fordítású bibliában, egész más fényben tündököl ez az ige.

Első fordítás: Magyar Biblia Társulat új fordítása
1péter 1:17
Ha pedig mint Atyátokat hívjátok őt segítségül, aki személyválogatás nélkül ítél meg mindenkit cselekedete szerint, félelemmel töltsétek el jövevénységetek idejét,

Második fordítás: EFO vagyis Egyszerű fordítás
1péter 1:17
Amikor imádkoztok, édesapátoknak hívjátok Istent! De tudjátok meg hogy ő kivételezés nélkül és igazságosan fog ítélni mindenkit! Ezért Isten iránti tisztelettel és félelemmel éljetek, mint akik csak átutazóban vagytok a Földön.

Elképeszt a különbség, de nem vagyok alkalmas személy a fordítások elemezgetéséhez. :)

Viszont az új fordítás alapján szólt hozzám Isten akkor reggel.
"Édesapátoknak hívjátok Istent...."

Isten közölte velem hogy Ő az én Édesapám. Mindig arra hivatkoztam, hogy a rossz apa képem miatt olyan a hit életem amilyen... de Isten azt mondta ennek vége. Ő örökbe fogadott engem, ami annyit jelent, hogy teljesen a nevére vett és az ő családjába tartozom. A régi apámnak és annak minden átkának,  semmi köze már hozzám.


Isten nem a nevelő szülőnk akar lenni, ami átmeneti állapot és mehetsz tovább ha úgy alakul vagy vissza a régi életedbe... Isten örökbe fogadott minket Jézus Krisztus kereszthalála által.
Micsoda jó hír. Nincs köze a réginek hozzánk! Nem kell visszamennünk!! És nem is megyünk! Igaz?!

Judit

2016. december 31., szombat

Minden olvasómnak

Minden kedves olvasómnak köszönöm a figyelmét és az idejét, amit erre a blogra szánt. Reménykedem benne hogy sok áldásban részesültök, az irományaimon keresztül!
Isten áldjon meg benneteket!
Tartsatok velem 2017-ben is. :)
Isten szeret ma és holnap is fog! Ez örök és nem változik! :)
Judit

2016. december 29., csütörtök

Karácsonyi lelki gazdagság

Idén karácsonykor újra és újra feljött bennem a tavalyi karácsony, amikor Lacit műtötték és mindent nekem kellett egyedül beszerezni, megtervezni és megoldani. Nagyon nem volt pénzünk hiszen ő táppénzen volt, mégis Isten kegyelméből, talán soha nem volt olyan gazdag karácsonyunk mint akkor. Nem láttunk szükséget semmiben. Magán személyek, családsegítő szolgálat, egy alapítvány, a gyülekezetből valaki... ajándékokat, pénzt, és élelmiszert is küldtek, sőt tűzifát és fenyőfát is kaptunk. Tudtam venni a karácsonyi ételekhez szükséges dolgokat is és még ajándékot a gyerekeknek is.
Idén ez nem volt.  Szegényesebb volt  a karácsonyunk,mégis nagyon hálás voltam mert ez azt jelenti hogy Isten már úgy látja, hogy nincs szükségünk adományra. Egy helyről kaptunk karácsonyi csomagot, aminek a gyerekek nagyon örültek. De most megtapasztaltam hogy a normál fizetés is kevés ahhoz hogy valóra váltsunk mindent karácsonykor.. Tűzifát már nem sikerült rendelni, de hálás vagyok mert megcsinálták a harmadik konvektort is a folyóson, így nem fagytak be az ablakok.
Isten gondoskodó Isten. És ez az amire tekinteni kell. Meg van és meg is lesz mindenünk, akkor amikor szükségünk lesz rá.
Egész karácsonykor gyakorolhattam azt, hogy én döntöm el, hogy mire nézek, az áldásokra vagy pedig a hátrányokra. Elhatároztam hogy az áldásokat keresem az életemben, mert ez az ami tovább visz és lendületet ad a hétköznapokban.
Kértem Istent hogy dolgozzon a lelkemben karácsonykor, mert szükségem van rá.
Úgy alakult hogy egy pantomin színdarabot rendezhettem meg a 3-4-5-6.-os gyerekekkel. Rendkívül nagy élmény volt látni azt, hogy ami a fejemben megszületett, az hogy válik valóra a színpadon. Csodálatos lett, még én is elsírtam magam amikor előadtuk.

 Akkor született meg bennem a karácsonyi csoda. És ez az ige volt az ami folyamatosan karácsonykor bennem zakatolt:

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz ő benne el ne vesszen, hanem örök élete legyen." Ján.3:16

Miért hoztam egy cím alá az anyagiakat és a lelkieket? Mert megtapasztaltam hogy az emberek lelki állapotát nagyban befolyásolja az hogy az anyagiak hogyan állnak. De nézd.. ezt az ige is azt mutatja hogy sokkal több és sokkal értékesebb dolog az amiért eljött az Úr Jézus. Nem azért jött el az Úr Jézus, hogy jól élj, vagy hogy sok pénzed legyen és mindenki láthassa hogy milyen "áldott" vagy. Ettől sokkal nagyobb és magasabb dolog az amiért eljött, ott hagyva a mennyországot, és ez a te örök életed.
Tehát ha legközelebb anyagi problémáid akadnak, gondolj arra hogy az Úr Jézus  sokkal értékesebb dolgot adott neked, egy megfizethetetlen kincset tárt eléd és ez az Örök élet lehetősége!!

Isten áldjon meg gazdagon lelki gazdagsággal a 2017-es új évünkben. :) Judit