" Több az engedelmesség..."

Mostanában sokszkor előfordult hogy úgy szolgáltam hogy a hátam közepére sem hiányzott, hogy betegek voltunk vagy kimerült voltam, vagy épp nem értettünk egyet a férjemmel, vagy nem volt pénzünk benzinre... és a kifogások mindig sorakoztak... volna.... ha az én bátyám nem tanította volna meg nekem, hogy szolgálni Istennek nem csak az alkalmas időben kell és nem csak akkor ha minden rendben van.... szolgálni mindig kell amikor Isten, vagy a pásztorunk, az elöljárónk megkér rá.
Nehéz ilyenkor jó pofát vágni a dolgokhoz anélkül hogy lebuknánk hogy most ehhez nincs ám hangulatom csak itt vagyok... nehéz nem átesni ló túloldalára és színészkedni.
Az utóbbi időben Isten megerősített engem abban hogy ő mindig meghálálja ha erőnkön felül szolgálunk.
Az egyik az volt amikor elmehettünk családostól egy Wellness hétvégére Egerszalókra. A pénz alig jött össze, a Noémi lázas beteg volt. A gyerekeknek ott a szállodában kezdett el fájni a hasuk és hányással koronázták a dolgot. Semmi nem tetszett nekik amit mi szerettünk volna csinálni. Az áhitatokon nem tudtam ott lenni mert Noémi már nincs csendben és ott tényleg nyugalmat kerestek a házaspárok és a kikapcsolni vágyók. Majd felvetődött hogy ki vállal felvigyázást a gyerekekre amíg az áhitat tart.... hm... azonnal megdobbant a szívünk az én kedvesemmel.
Elvállaltuk. Volt aki tág szemekkel nézte hogy gitárral és egyéb cuccokkal közeledünk a gyereksarok felé. Végül Isten kegyelméből egy komplett gyerekklubbot rendeztünk ott nekik a gyerekszobában. Mi is nagyon élveztük, és úgy tűnt ők is. Szóval elmentünk pihenni és végül szolgálatba álltunk. Egy pillanatig sem bántuk. Nekem személy szerint ez volt a fénypontja az egésznek!!! Hálás vagyok Istennek! Végül az utolsó nap hányás hasmenéssel kellett levezetnie az én férjecskémnek több száz kilómétert...
Miután haza jöttünk szólt nekünk a kedves pásztorunk hogy a roma gyerekek kisétálnak a szűcsibe szalonnát sütögetni, kimennénk e mi is.... Hát épp elég fáradt voltam, a Laci sem jött még helyre egészségileg és elég morcosak voltunk hogy nem tudtunk kikapcsolni a gyerekek mellett ott a wellness hétvégén....lelkileg padlón voltunk. Mindezt figyelmen kívül hagyva azt mondtuk, hogy hát legyen, elmegyünk.... Elmentünk. Majd hazafele a pásztorunk Dávid megkérdezte: Könnyebb lett volna lemondani ugye?
Én várakozás nélkül rávágtam: Igen könnyebb lett volna!
Erre ő: De ti sosem mondjátok vissza!Ez figyelemre méltó!
Hmm... ez az elismerés jól esett. Tudta hogy nehezünkre esik, de hívott mert tudta hogy bízhat bennünk. Hát nem hatalmas ajándék ez ahhoz az áldozathoz képest amit mi hoztunk? Krisztus nagyobb áldozatot hozott ezekért a gyerekekért....
Azután a következő az volt amikor egy héttel előtte szóltak hogy a roma gyerekekkel és felnőttekkel szerepeljünk az Ifi konferencián. Nagyon morogtunk hogy az utolsó pillanatban tudjuk meg és hogy nem tudunk elég nívóssan felkészülni. Elképzelni nem tudtam hogy ez hogy passzol majd a szolgálat kategóriába, mert én a szenvedés kategóriába vagy a leégetés kategóriába tettem volna. Az egészre csak hab volt hogy a próbára alig jött el valaki. De megcsináltuk... és nagyon meglepődtem a hatalmas tapson amit kapott a szolgálat... mert azt nem mi kaptuk... még el is szégyeltem magam... de sokak szerint nagyon nagy áldás volt sokak számára. Nem gondoltam volna... De itt a bizonyíték: http://www.ustream.tv/recorded/40619418

Tehát itt a sok bizonyság arról hogy milyen sokat jelent Istennek az engedelmesség!!!

Judit

Ne kívánd..... !!

Hónapok óta már szeretnék babakocsit, de valahogy nagyon szerencsétlen vagyok ebben. Ha találok jó áron akkor valami hirtelen kiadás közbe jön és nem tudom megvenni, ha nagyon olcsót találok akkor annak meg annyi hibája van hogy sajnos nem adhatok ki rá pénzt. Kaptunk egyet még amikor megszületett a Noémi, de annak a hát támlája annyira szét volt használva hogy nagyon meghajlott és ezért szegény csillagom tisztára belegörnyedt a babakocsiba.... szóval ez a babakocsi téma régóta paprikáz...
A napokban történt hogy miután a fiukat elvittem az óvodába és hazafele tartottam, megláttam egy anyukát egy szép babakocsival sétálni és egyből arra gondoltam hogy milyen jó lenne egy ilyen babakocsi nekem.... És akkor jött egy szelíd hang : "Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!"
Elszégyeltem magam... Nap mint nap ezt teszem mostanában... De jó annak a csajnak a nadrágja, úgy szeretnék én is olyat... De jó az az anyuka egyformába tudja öltöztetni a fiait, én is úgy szeretném!!!.... De csinos az az anyuka, milyen pici hasa van pedig csak most szült...nekem miért nincs ilyen alkatom?? stb.

Isten szelíden közölte velem hogy feszültségem nagy részét ezek a vágyakozások okozzák. Az egyik legnagyobb stresszforrásom az hogy mások dolgai után vágyódom... ahelyett hogy megelégednék azzal amim van. Nem csak hogy meg kell elégedni amink van, de a Biblia azt írja hogy hálát is kell adni érte...

Hát adva van a lecke...

Judit

Őrizd meg a lángot, ha kell éleszd újra! Égjen a szerelem lángja!

Fura cím igaz? Nem túl keresztény téma... talán most csak azért olvasod el ezt a bejegyzést,mert kíváncsi vagy arra hogy ebből mi jön ki keresztény szemmel?

A keresztény házasság  is házasság. Abban is van szexualitás és szerelem! Kell hogy legyen!
"Azután ezt mondta az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat." (1móz. 2:18)
Isten látta azt hogy nem jó az embernek egyedül. Látta hogy az embernek szüksége van egy segítőre, valakire akivel megoszthatja jó és rossz napjait, érzéseit, valaki aki segít neki amikor ő dolgozik, vagy bármi mást tesz. Isten megalkotta a házasságot nekünk por embereknek, és aki él ezzel a lehetőséggel az ő keretein belül, az hatalmas áldásokban részesül! Mit jelenthet az ő keretein belül? Ha érdekel titeket a véleményem, írjatok és szívesen kifejtem, de most más a téma. :)
Tehát megalkotta...
"Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté." (1móz. 2:24)
Tehát megalkotta a szexualitást. Megalkotta a hozzá kellő hormonokat és minden egyebet.
"A paráznaság miatt azonban mindenkinek legyen saját felesége, és minden asszonynak saját férje. A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a felség is a férje iránt. 

Sokat túl bonyolítják a szexualitást a keresztény házasságokban. Meggyőződésem hogy Isten örömre teremtette az embert és ennek egyik kulcsa a házasságon belüli szexualitás.
" A feleség nem ura a maga testének, ha nem a férje, s ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.Ne fosszátok meg egymást magatoktól legfeljebb közös megegyezéssel egy időre.. " (1kor.7:5)
De sokszor nincs kedvünk hozzá... sokszor a férfiak is feladják a sok elutasítás és "fejfájásra való hivatkozás" után és végül jönnek a kívánságok és kísértések és rossz megoldások végül a szomorúbbnál keserűbb válások amelyek ma már oly nagy divattá váltak... Ha valami rossz dobjuk el és vegyünk másikat! Ez a mai világ szlogenje. Régen hogy ment ez? Ha valami rossz akkor javítsuk meg!

Unalmas a házasságod? Unalmas a szexuális életed? Unalmas a férjed vagy feleséged? Úgy ellaposodott minden, lassan eltávolodtok... így van ez az évek alatt... De sokan kihúzzák magukat és az mondják: Unalmas és nem vagyok boldog de HŰSÉGES VAGYOK! Hűség? Mit jelent ma? Ha pornóképeket nézeget valaki, ha más nők férfiak képeit nézegeti még ha ruhában is vannak de kívánság születik a szívében... ha önkielégítést végez bármely fél ... ez mind nem hűség... ez mind parázna kívánság... ez nem fér bele a keresztény házasságba!!! (Máté 5:27-28) "Hallottátok, hogy megmondatott: Ne paráználkodj! Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében." 
Higgyétek el sok mindent megélt már a házasságunk a 9 év alatt is... van néhány jó tanácsom...

1.) Házasság elején le kell szögezni: A szótáratokból töröljétek azt a szót: VÁLÁS!!! Ha már régóta éltek házasságban de még ezt nem tettétek meg sosincs késő ehhez. Természetesen ezt Isten színe előtt imádkozva együtt! (pl.: Istenem, hálát adunk neked a házasságunkért. Köszönöm neked a feleségemet/férjemet! Elfogadom Őt olyannak amilyennek nekem teremtetted. Istenem megfogadjuk előtted a te igéd alapján hogy amit te egybekötöttél azt ember szét ne válassza, mi soha nem akarunk elválni. Bocsájtsd meg ha erre valaha is gondoltunk.Kérlek Istenem ha erre gondolnánk, emlékeztess minket arra hogy ez nem szerinted való megoldás és add hogy veled együtt keressük a megoldást ha probléma merül fel a házasságunkban.Ámen!)

2.) "NE MENJEN LE A NAP A TI HARAGOTOKON!" Vagyis, ne mond azt alszom egyet és majd utána elmondom neki hogy mennyire fájt amit mondott/tett. És ha éjjel eljön az Úr és neked meg kell állnod előtte, vagy neki? Nem tudtátok rendezni a haragot és így már számot kell adnotok a halasztgatásról... Higgadj le a veszekedés, félreértés és megbántottságból (Kérd bátran Istent hogy segítsen lehiggadni és indulat nélkül beszélni, adjon szavakat a szádba.) és ha lehiggadtál, azonnal teremts lehetőséget és beszéld meg vele a dolgot. Nem tudhatjuk mikor történik a másikkal vagy velünk valami, vagy mikor jön el az Úr!!

3.) LÉGY ŐSZINTE AKKOR IS HA FÁJ!!! ( de ne hagyd ott a vérző sebében a kedvesedet, mondván majd kiheveri... kérdezd meg imádkozhattok e a dologért?) Az őszinteség sokkal fontosabb minthogy álarcban éljetek egymás mellett, míg nem egy óvatlan pillanatban Isten veszi le az álarcotokat és kiderül minden, ahogy mondani szokták "kiborul a bili..". Sokkal jobban fáj egy eltusolt fájdalommal szembesülni és a hallgatással. A hallgatással nem mulasztod el a sérelmeidet, vagy ami nem tetszik, csak gyűlik és gyűlik és végül egy apróság miatt teljesen kiborultok és ordibálva veszekedtek...és felszakadnak a sebek... Légy őszinte!! Asszonyok! Az őszinteség nem az oda mondogatást jelenti, hanem alázattal szólni a férjnek hogy beszélni szeretnél vele valamiről ami neked fáj és mondja meg ő mikor tud rád időt szakítani hogy beszéljetek..

4.) LEGYÉL A BARÁTJA! Asszonyok! Túl sokat lóg a férjetek a barátaival, neked meg maradnak a barátnők és feleségek akik szintén egyedül maradtak? Unod? Inkább régi udvarlóddal lennél, azzal aki végül a kezedet is megkérte? Legyél a barátja! Próbálj meg érdeklődni napi szinten a munkájáról, a véleményéről dolgokról (ne arról mit főzzél vagy milyen pelust vegyél :) ) mi a véleménye az igehirdetésről?Vagy erről vagy arról a hírről? (Ne pletyizz!!!) Próbálj utána nézni sport eseményeknek amik érdeklik és biztosíts neki addigra pattogatot kukoricát és kólát (ha fogyóztatod akkor finom gyümisalit :) ).Ülj le és bírj ki egy forma1-et vagy egy focit... csak annyi idő mint egy fodrász vagy kozmetikus.... azt is kibírod.. :)
Férjek! Beszélgess a feleségeddel sokat. Ne aggódj egy két kérdés után ömleni fog belőle a szó és a vélemény :) csak kérlek hallgasd végig! Ha egy sport adást végig hallgatsz akkor őt is végig tudod. Ha megy a gyerekekért adj neki pénzt és mond el hogy te mit vennél neki rajta és mond el neki hogy mennyire tiszteled azért hogy gondozza a gyerekeiteket!

5.)LEPD MEG!
Lepd meg egy illattal, mellette szerelmes kis szivecskével amire az van írva "Este randi 21:00-kor a hálószobában!" vagy írd ki a tükörre hogy "Sokkal szebb vagy mint amit látsz a tükörben!" Az ilyen kis üzenetek szerte a lakásban szívet melengetőek tudnak lenni! Hívd meg randizni sms-ben. Vegyél neki virágot! Vagy vegyél egy pizzát amit csak ő ehet meg! stb.

6.) ADD MAGAD AKKOR IS HA NINCS KEDVED HOZZÁ, VAGY HA FÁRADTNAK ÉRZED MAGAD!
"" A feleség nem ura a maga testének, ha nem a férje, s ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.Ne fosszátok meg egymást magatoktól legfeljebb közös megegyezéssel egy időre.. " (1kor.7:5)
Tanuld meg ezt az igét és mondogasd magadban amikor épp nincs kedved hozzá, és mondd azt Istennek: A te igédnek engedelmeskedem Istenem, de látod hogy fáradt vagyok frissíts fel!
Ennek átformáló ereje volt a házasságunkban!! És ma már tudjuk ha ennek az igének engedelmeskedünk amikor fáradtak vagyunk akkor lesznek a legjobb szeretkezések!! Isten valóban felüdít!!!
Sokszor gondoltam arra hogy inkább én fáradtan, mint hogy mást keressen!!! Ez nem feltételezhető az én csodálatos férjemről, de elég inspiráló gondolat tud lenni!

Rengeteg apró kis praktikát és ötletet írhatnék még... ha akarjátok írjatok és szívesen adok néhányat. De a legfontosabb az hogy törekedjetek arra hogy házasságotok az Úr színe előtt legyen mindenkor!!

Isten áldjon titeket!

Isten nem engedi hogy ugyan azokat a hibákat kövessem el!!

Kegyelmes a mi Istenünk. A napjaim gyereknevelésről és házimunkáról szólnak... és pont most ébredt fel Noncsi... folyt később...
Tehát, észre vettem magamon hogy amik hiányoznak az életemből és nem kaphattam meg a szüleimtől és esetleg azokat hibának látom az ő életükben, ugyan azokat készülök reflexből elkövetni a nevelésben és a gyerekeimmel való kapcsolatban.
Nálunk anyukám dolgozott reggeltől estig amióta az eszemet tudom mert apukám beteg volt. Amikor anyuka lettem én is Isten kegyelméből, hatalmas kérdések fogalmazódtak meg bennem, pl.: Milyen egy anyuka?? A filmekből próbáltam mintákat meríteni és a Nővéremet lestem, hogy Ő hogy csinálja...
Az első hiba amit elkövettem volna: Noncsi nagyon ügyes kisbaba és felmerült bennem hogy símán el lenne a bölcsödébe én meg elmehetnék dolgozni. "Dolgozó nő" lehetnék ami néha úgy tünik egy szinttel feljebb van a karrier létrán mint az "anya".... majd egyszer csak Isten felkapcsolta a villanyt és megkérdezte: Ugyan azt a hibát akarod elkövetni mint az anyukád? Beadod a lányodat bölcsödébe és belépsz a mókuskerékbe ahol már nem lesz időd a lányodra és a családodra sem... dolgozol, de nem leszel anya. Most az anyaságot bíztam rád, most ennek van az ideje. Ne kövesd el ugyan azt a hibát!!
Ma reggel pedig egy másik hibára hívta fel a figyelmemet  Isten: Mivel anyu dolgozott ezért nem sok ideje folt megölelni engem és megszeretgetni, úgy anyás odabújósan... Régóta tudom hogy nem tudom kifejezni a szeretetemet és nem nagyon tudok mit kezdeni azzal ha valaki szeret és azt ki is mutatja. Ma már van ideje anyunak megölelni, de sokszor csak állok és nézek... nem ölelek vissza, mire leesik hogy ilyenkor mit is kellene csinálni..
Ma reggel nővérem odaküldte a nagy fiamat hozzám hogy adjon puszit  és öleljen meg... én Krisztiánt öltöztettem és azon görcsöltem hogy ne sírva váljon el az oviba... Geri oda jött és át akart ölelni, én meg mondtam neki: "Várjál, mindjárt.." És ő csalódottan elfordult oda ment a nővéremhez és megölelte őt.... :,,(
MEGTANULTAM EGY ÉLETRE:
A SZERETETRE ÉS AZ ÖLELÉSRE MINDIG AZONNAL LEGYEN IDŐD!!!!! (Mert nem biztos hogy később lesz rá lehetőség...)

Hálás vagyok Istennek hogy még tart a kegyelem és segít abban hogy ne kövessem el ugyan azokat a hibákat. Arra kérem Istent hogy segítsen helyesen szeretni a gyerekeimet!!!

" és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!" Mt.4:9-11

Végre itt vagyok és írhatok nektek kedves olvasóim. :) MÉg csendes a ház, de ez percek kérdése. :) Elolvastam az utolsó bejegyzésemet és jót mosolyogtam...
Az elmúlt pár hónap kész rohanás és állandó probléma megoldás, hála adás és könyörgés váltakozása, sírás és nevetés váltották egymást...
A roma missziós gyerektábort bár megszerveztem, de nem lett belőle semmi mert a tábor házirendjét a felnőttek sértőnek érezték. (Keresztény táborban úgy éreztem hogy nem szabad dohányozni és egyébb dolgokat művelni és ezért azonnali hazaküldés jár. Volt aki ezen megsértődött, pont olyanok akikre ez nem is vonatkozna... ) Tehát amiért annyit imádkoztunk és úgy vártuk mi is és a gyerekek is az elmaradt. :( MÉg most is fáj a szívem a csalódott gyerekek miatt.
Közben vmi miatt a hasam csak egyre nőtt és nőtt és már letagathatatlanul úgy néztem ki mint egy félidős kismama, pedig fogyózok és diétázok és sportolni is elkezdtem. Erős hasi görcsökkel és fájdalmakkal mentem orvoshoz végül. Kaptam gyógyszert a gyomromra és a beleimre, majd javasolta a háziorvos hogy étkezzek laktózmentesen... Pufff... hát még ezt hiányzott! Nem elég hogy nagyon nagyon be kell osztani a pénzt még ez is... Igyekszem, de teljesen betartani nem mindig tudom és hát így az imádott kapucsínó ízetlen löttyé minősült.. :(
Majd jött a következő próbánk. Az én kedves férjem egyik nap, nem bírt felkelni annyira szédült és nem kapott levegőt, valamint szorított a mellkasa. Mivel n incs jogosítványom nem tudtam orvoshoz vinni így magam próbáltam erősíteni őt és méregettem a vérnyomását... félelmetes volt és nagyon lázadtam Isten ellen hogy miért nem tud adni pénzt arra hogy lehessen jogosítványom, a gyerekek mellé is igen jól jönne sokszor!
Az ügyelet csak azért mert szédül a férjem és hányingere van, nem jött volna ki, a háziorvos meg azt mondta menjünk a sürgősségire... de hogy? És ha a sürgősségin azt mondjuk hogy nagyon szédül, vajon nem e néznek hülyének?? Végül  két nap műlva fel tudott kelni és elment orvoshoz. Zörejek a jobb tüdőben.... majd tovább a tüdőgondozóba.... kitágult tüdőkapuk és az elmúlt hat évben egyre romló tüdő RTG felvételek... valószínűleg kisvérköri magas vérnyomás.....  a munkahelyet a por és a lakkok gőze miatt ott kell hagynia...munkahely váltás... de hova???
Ajánlottak neki egy nagyon jól fizető állást. De nagyon hasonlított ahhoz az esethez a bibliában amikor a Sátán megkísértette JÉzust a pusztában és azt mondta neki ad mindent csak....
Laci kaphatott volna magas fizetést és részesedést a cégből, félvezetői állása lehetett volna, ráadásul a szomszédban... DE!! 12 órában dolgozzon, sokszor hétvégén is..... Kérdés eladja e a családot és a szolgálatot ennyi pénzért??? Akkor meglehetne mindenünk, nem látnánk anyatgi hiányt... és nem látnánk APÁT. Tudta mit kell választania, de nagyon nehéz volt.... másik állás után nézett. Hirtelen jött egy jó lehetőség: gyakorlati oktató itt Kiskőrösön. Szuper rugalmas és csak 8 óra és a szolgálatra is jut idő meg a családra, de fele annyi pénzért mint amiből eddig nem jöttünk ki... de megmarad az egészség, a család és a szolgálat... Rémes volt belegondolni hogy még kevesebb pénz, holott eddig sem nagyon volt mit enni hónap végén, de mégis BÉKESSÉG töltött el mind a kettőnket! Nem néznek normálisnak ma már hogy ezt választjuk. Most érezzük milyen Isten bolondjainak lenni... :)
A sok táppénz miatt ez a hónap pont annyi bevétel volt mint amire számíthatunk majd. Hát számlát nem fizettünk, kaját nem vásároltunk be de a hiteleket kifizettük és nulla.. 8.-án nulla.
Tudod mi a legszebb? Reménykedünk.... reménykedünk és valljuk hogy nem mi tartjuk el a családot, hanem Isten és reménykedünk minden nap a csodákban.
A jogosítvány a hát festése és bővítése, egy mosogató beszerelése, tüzifa a télire még messzebb került tőlünk mint eddig... de megtanultam valamit:
MEGELÉGEDNI ÉS REMÉNYKEDNI! Nem biztos hogy ami nekem fontos azt Isten is fontosnak tartja... és amit ő fontosnak tart, arra van csak igazán szükségem!!!
A gyerekek?

Noémi gyönyörűen nől és sokat mosolyog, a napokban kezdett el sikitozni és négykézlábra állni. 5hónapos korában megunta a szopizást, azóta eszik amihez kedve van, de főleg gyümölcsöket! :)

Krisztiánom immár 4 éves lett, nagyon sokat ügyesedett fizikumban, sajnos rengeteget dadog, de ha a szemembe néz akkor szépen beszél, túl sok a mondani valója! Mindig van mit mondania! :)

 Gergő nagyon sokat fejlődött a fociban, talulja a házimunkákat és rajong a Noémiért, alig lehet leszakítani tőle. Rengeteg szeretet van benne! :)

Szeretem őket!!! Néha félek, hogy nem vagyok jó anya és hogy keveset foglalkozom velük. Sok a házimunka és még így sem tudok mindent jól megcsinálni, de van hogy egész nap semmit nem foglalkozom velük csak szinte enni adok nekik és lefektetem őket... szeretnék többet játszani és foglalkozni velük, de nem sok lehetőségem van. És nem a net miatt, allig van időm már a netre is feljönni. A Fb-re is csak telefonról néha felmegyek megnézni kaptam e üzit, arról meg nem is beszélve hogy ide milyen ritkán írok. :( Talán ha elkezdődik az ovi akkor megint beindulhatnak az Internetes szolgálatok. :)

Isten áldjon titeket! REMÉNYKEDJETEK AZ ÚRBAN!!!

Judit