2013. szeptember 25., szerda

Isten nem engedi hogy ugyan azokat a hibákat kövessem el!!

Kegyelmes a mi Istenünk. A napjaim gyereknevelésről és házimunkáról szólnak... és pont most ébredt fel Noncsi... folyt később...
Tehát, észre vettem magamon hogy amik hiányoznak az életemből és nem kaphattam meg a szüleimtől és esetleg azokat hibának látom az ő életükben, ugyan azokat készülök reflexből elkövetni a nevelésben és a gyerekeimmel való kapcsolatban.
Nálunk anyukám dolgozott reggeltől estig amióta az eszemet tudom mert apukám beteg volt. Amikor anyuka lettem én is Isten kegyelméből, hatalmas kérdések fogalmazódtak meg bennem, pl.: Milyen egy anyuka?? A filmekből próbáltam mintákat meríteni és a Nővéremet lestem, hogy Ő hogy csinálja...
Az első hiba amit elkövettem volna: Noncsi nagyon ügyes kisbaba és felmerült bennem hogy símán el lenne a bölcsödébe én meg elmehetnék dolgozni. "Dolgozó nő" lehetnék ami néha úgy tünik egy szinttel feljebb van a karrier létrán mint az "anya".... majd egyszer csak Isten felkapcsolta a villanyt és megkérdezte: Ugyan azt a hibát akarod elkövetni mint az anyukád? Beadod a lányodat bölcsödébe és belépsz a mókuskerékbe ahol már nem lesz időd a lányodra és a családodra sem... dolgozol, de nem leszel anya. Most az anyaságot bíztam rád, most ennek van az ideje. Ne kövesd el ugyan azt a hibát!!
Ma reggel pedig egy másik hibára hívta fel a figyelmemet  Isten: Mivel anyu dolgozott ezért nem sok ideje folt megölelni engem és megszeretgetni, úgy anyás odabújósan... Régóta tudom hogy nem tudom kifejezni a szeretetemet és nem nagyon tudok mit kezdeni azzal ha valaki szeret és azt ki is mutatja. Ma már van ideje anyunak megölelni, de sokszor csak állok és nézek... nem ölelek vissza, mire leesik hogy ilyenkor mit is kellene csinálni..
Ma reggel nővérem odaküldte a nagy fiamat hozzám hogy adjon puszit  és öleljen meg... én Krisztiánt öltöztettem és azon görcsöltem hogy ne sírva váljon el az oviba... Geri oda jött és át akart ölelni, én meg mondtam neki: "Várjál, mindjárt.." És ő csalódottan elfordult oda ment a nővéremhez és megölelte őt.... :,,(
MEGTANULTAM EGY ÉLETRE:
A SZERETETRE ÉS AZ ÖLELÉSRE MINDIG AZONNAL LEGYEN IDŐD!!!!! (Mert nem biztos hogy később lesz rá lehetőség...)

Hálás vagyok Istennek hogy még tart a kegyelem és segít abban hogy ne kövessem el ugyan azokat a hibákat. Arra kérem Istent hogy segítsen helyesen szeretni a gyerekeimet!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése