Kisgyermekként iskolakezdésnél emlékszem hogy a legnagyobb aggodalmam az volt lesz e új táskám...ha nem volt rá pénz,akkor lesznek-e új füzeteim,könyveim..esetleg egy illatos radírom lehet?
Nekem a streszt nem a szüleim elvárásai okozták,hiszen egyszerű szabályok voltak:
1. A hármas mindig legyen meg, egyest soha semmiből ne hozzak.
2. Legyek minden tanárral tisztelettudó és viselkedjek úgy hogy ne hozzak szégyent a szüleimre.
3. Mindig legyek időben otthon és a tanulás legyen az első.
Többé kevésbé ezt sikerült betartanom. :)
Számomra éppen elêg nyomást okozott, hogy nem módos lányként hogyan illeszkedjek be,hogyan találjak barátot divatos drága ruhák nélkül? Hogyan fogadtassam el magam, ha magam sem fogadom el magam.
Ma amikor pörgettem a f.b.-t, találtam egy bejegyzést, amiből bemásolok egy részletet:
"Kezdődik...😬
Bepakoltál? Kész a leckéd? Verset megtanultad? Nincs szorgalmid? Nem vittél füzetet??? De hát nem is mondtad, hogy ki kell vágni? Nem jó rád a cipőd, a múlt héten még jó volt! Még a múlt hétre alá kellett volna írnom?? De miért nem tudok róla? Minek jelentkeztél, ha nem is akarsz rá járni? Hogy hogy csak 3-as lett, de hát Jolié 5-ös, nem? Mi az, hogy a Jolié is csak 4-es, ezerszer mondtam már, hogy más gyereke nem érdekel!!! Hogy már harmadszor nem volt ott a tornazsákod? Megint eltört a ceruzád? Mi ez a kis egyes? Ja hogy egy hete betelt a füzeted, de miért nem szóltál? Hová lett a tornapolód? És a sálad? Na meg a kesztyűd? Az eszed meg van még??....."
(Forrás: https://www.facebook.com/kecskemetimami/)
Ugye sokunknak ismerős?
Azon gondolkodtam, hogyan kerülhetem el hogy ezt a streszt rányomjam a gyermekeimre mindazok mellé hogy keresik az igazi barátot/barátnőt.
Isten bölcsességét kérem minden nap,hiszen kamaszodó hercegeim már igencsak feladják a leckét sokszor. Most is ezt teszem.
Mit mond Isten?
" Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon.." Példabeszédek 22:6
Erre sokan azt mondják mint először én is: Hát ezzel nem sokat segítettél... Mi a neki megfelelő??
A titok pedig itt van.. meg kell ismerned a gyermekedet. Mire van igénye? Nem neked,vagy a tanároknak mire van igénye! Azt az első szülői értekezleten kiderül...
Először meg kell ismernünk a gyermekünket. Valóban van igénye és ő szeretne 698külön órára járni? Biztos hogy képes az ötösre vagy csak én képzelem el hogy ennek mennie kell?
Természetes hogy mindenki a legjobbat szeretné a gyermekének. Hogy orvos,mérnök,ügyvéd legyen....és néha elfeledkezünk arról hogy embert neveljünk belőle, elfelejtjük hogy van saját személyisége és vannak álmai. És az álmait kell támogatnunk.
Nem is az a dolgunk hogy mindent megengedjünk nekik, és a szabadosságban elfeledjék mi a becsület,az illem,az etika és az emberség.
A mi dolgunk, hogy elcsendesedjünk és Istenre figyelve megismerjük a személyiségüket,az álmaikat és szárnyakat adjunk nekik az élethez, hogy azzá váljanak akiknek Isten már születésükkor eltervezte őket!
Minden kis angyalka, akit ide a földre küldött és ránk bízott,mind-mind benne van az Isten tervében és rájuk szabott terve van.
A te gyermekedre is van egy terve Istennek.
Megkerdezted már Isten mit szeretne?
Megismerted már a gyermeked álmait és személyiségét?
Még most év elején érdemes ezt átgondolni,mielőtt belefaragjuk őket egy mindenki által elfogadott sémába.
Nagy munka? Sok idő? Igen! Tudom!
De Isten kitől fogja számon kerni azt ami a mi dolgunk. A szülők dolga. Nem a tanároké, nem az edzőké...ők csak nagyon sokat tudnak segíteni ebben. A mi dolgunk megismerni a gyermekeinket és szárnyakat adni nekik az élet nevű játékhoz, akár 14 éves,akár csak pici baba...
Isten adjon bölcsességet a következő tanévhez! ❤️
Judit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése