Szülő- Gyermek, Isten- Én kapcsolat

http://www.ustream.tv/recorded/71981701
(33:09)

"Amit kellett azt megadta általuk (szüleink által) és amit NEM azt Ő mint szülő fogja pótolni."
(B.D)

Úgy alakult hogy nem tudtunk menni gyülekezetbe, pedig nagyon be terveztük. Noémi lázas lett, pont indulás előtt. ami el is múlt furcsa módon. Ennek a jó oldala az hogy visszanéztük a délelőtti Istentiszteletet.Ebből egy mondat nagyon sokat jelentett és sebet gyógyított bennem.
Sokat morogtam és szomorkodtam az miatt hogy a szüleim olyanok voltak sokszor amilyenek.          
Apukám rengeteget dolgozott amibe bele rokkant és rengeteg féle betegsége lett, ami miatt nem tudott már dolgozni. Anyukám is több munkahelyen és még a szőlőben is dolgozott. Így nem jutott idő ránk. Meg fogadtam én nem ilyen anyuka akarok lenni.... de sokszor azon kapom magam: "Ne most nincs időm rá."
Sokszor úgy éreztem hogy azért mert a munka mindig fontosabb volt ezért szinte nem volt anyukám. Nem tudom milyen az amikor a lelki dolgaimat vagy a szerelmes dolgaimat kibeszélhetem az anyukámmal, vagy együtt vásárolunk vagy együtt kiakpcsolódunk. Ezért én sem nagyon tudom milyennek kell lennem mint anyukának. Nem tudom sokszor mi az amit kellene csinálnom. Tudom kell főznöm és kell takarítanom és legyen rend.... de amikor leülök tudatosan játszani a gyerekeimmel, nem tudom hogyan kell azt csinálni... hogyan babázzak a lányommal, hogyan rajzoljak vele... nem tudom.
Sokat imádkozom azért hogy ezeket Isten pótolja és segítsen hogy "jó anya" lehessek. Sokat okoltam a szüleimet azért hogy nem tudom hogyan kell jó szülőnek lenni.
Erre ma jött ez a mondat ami felszabadította a szívemet lelkemet teljesen egy mázsás teher alól.
El kell hogy higgyem el, hogy mindent amire az élethez szükségem van azt megkaptam útravalónak a szüleimtől hiszen Isten akarta azt hogy ők legyenek a szüleim. Amit nem kaptam meg azt pedig Isten ki fogja pótolni a maga idejében. Mind e mellett el kell hogy higgyem hogy ha az igyekezet bennem van akkor én is meg adok mindent amire szükségük van. De nem kell hogy görcsöljek rajta hogy mit is kell adnom, mert amit én nem teszek meg értük vagy nem tanítom meg nekik, azt Isten ki fogja majd pótolni.
"Köszönöm Istenem hogy te vagy az Alkotóm, és te jobban tudod hogy mire van szükségem mint én magam!" Ámen

Judit