2012. január 9., hétfő

Ha én nem lehetek vele, Isten akkor is vigyáz rá...

Milyen sok gyomor ideget lenyeltem amikor az első gyermekem tanult járni. "Csak nehogy rosszul essen, csak nehogy..." és óvó kezem két oldalánál még milyen sokáig ott volt miután ő elkezdett totyogni...
Sokszor gondoltam vajon felelőtlenség e az hogy nem fertőtlenítek mindent, hogy játszhat az udvaron a homokban, ahol a kutya is jár és a macska is, hogy felelőtlen dolog e hogy nem zárom a konyhaszekrényeket és nincs sarokvédő az asztalon, szekrényen... majd megvontam a vállamat és arra gondoltam, az én időmben sem voltak ilyenek és túléltem a gyerekkorom, valamint ami a legfontosabb, hogy az én fiaimra Isten maga vigyáz. Ez az utóbbi fél évben teljesen beigazolódott.
Gergő nagy fiam, júliusban kapott még egy esélyt az életre. Elütötte egy motoros. Csak egy horzsolás lett a fejbőrén ami nagyon vérzett. A szemtanuk és Gery elmondása alapján is teljességgel megmagyarázhatatlan hogy  hogyan nem ment át a gyorsan haladó nagy túra motor a kis műanyag motorral közlekedő Gergőn. Csak elsodorta, és az út szélén található kavicsos ágyás sértette fel a fejét. A motor visszapillantója letört. Tényleg senki nem értette hogyan élhette túl ennyivel, de mi tudtuk, hogy a mi csodálatos Atyánk óvta meg őt.

Most Január 6.-án hajnalban ismét nagy csoda történt vele. Hajnalban hatalmas puffanásra lettem figyelmes. Gery leesett a galéria ágyáról. Megmagyarázhatatlan számomra hogy a közel 20-25cm-es korlát szerű falon hogyan esett át, de ami a csoda lényege hogy a paplanjából csomagoltam ki. Annyira belegabalyodott a paplanjába hogy végülis mint egy kis csomag ért földet. Gerincét törhette volna, ahogyan a két ágy közé esett, de csak a kulcscsonja tört el. A paplan legvastagabb része alatta volt. Könnyű paplana van, ami azt jelenti számomra hogy a súlynak (Gerynek) kellett volna a földön végeznie, de ő a puha paplanra esett. Isten megint megóvta.
Mind két esetben én tehetetlen voltam. Az elsőnél nem voltam ott vele, mert a mamával ment. A másodiknál aludtam. De Isten kegyelme még tart!Isten megóvta őt! Istennek terve van vele! Isten szereti és szeret minket is.
A történtek nem adnak okot felelőtlen gyermek nevelésre, "Isten majd úgy is vigyáz rá/rájuk", inkább arra késztetnek hogy ne hagyjam abba az imádkozást mint szülő, és kiöli a felesleges aggodalmakat és a "mi lesz ha" kérdéseket.

Békesség néktek!Istentől kapott békesség, ami nem a körülményeidtől függ mint a világ adta békesség, hanem mindentől független és áldott!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése