Isten fel akar emelni!!

"Most már csak arra van szükséged hogy felemeljenek. Úgy gondolom értékes ember vagy."- Ekkor hallottam először ez a szót: "felemelni valakit". Ezt egy általam elvetett gyülekezet pásztora mondta nekem amikor elmeséltem neki hogy úgy érzem teljesen megőrülök a sok szabadító szolgálattól, attól hogy mindig azt éreztetik velem hogy amint hibázom már megkötözöttségekkel kell küzdenem, és hogy az ó ember mindig ott van mint egy szörnyeteg és lesi minden hibámat. Nem hibázhatok, a múltam minden egyes bűne kísért és kísérteni is fog amíg nem vallom meg minden bűnömet egyenként és nem szabadulok meg tőle. Azért vagyok pánik beteg mert nincs elég hitem.... ohhh még most is bele sajdul a szívem, még mindig a fülembe csengenek ezek a szavak.
Mikor könnyeimet nyelve ezt elmondtam Dávid pásztornak és kérdeztem hogy még miért imádkozzam hogy jó legyek, és hogy ennek az önmarcangolásnak vége legyen, akkor mondta ezt a mondatott:
"Most már csak arra van szükséged hogy felemeljenek. Úgy gondolom értékes ember vagy."

Ez a pásztor, ma már az én és családunk pásztora Boros Dávid és a gyülekezete a Kiskőrösi Baptista Gyülekezet az OTTHONOM.
9 évnyi kereszténység után elkezdtem keresni a Szeretet Istenét... azt aki nem azért szeret amit teszek, vagy nem teszek, hanem azért szeret mert az Övé vagyok. Aki nem azért szeret mert szolgálom, hanem azért aki vagyok. Meg kellett tanulnom, hogy az ő szeretete nem teljesítmény alapú, mert valaki már teljesített helyettem. Jézus már mindent meg tett helyettem. El kellett fogadnom hogy minden szörnyűség amit én vagy szüleim elkövettek az onnantól kezdve hogy én meg tértem és megvallottam a bűneimet Istennek, azóta SZABAD VAGYOK. Nincs szükségem szabadító szolgálatra, mindössze annyi HIT-re hogy elhiggyem hogy Jézus mind ezt az Ő vérével már megtörte és lemosta! Valamint meg kellett vallanom magamnak ezt többször is hangosan: "Íme a régi elmúlt, újjá lett minden.."
"Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok! Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok." Ézsaiás 43:18
Ezek után Isten elkezdett érezhetően szeretni, megáldani, felemelni... Szolgálatokkal bízott meg és gyermekekkel áldott meg. Megismertem embereket akiknek nem az volt a céljuk hogy tökéletes keresztényt faragjanak belőlem, hanem az hogy "csak" szeressenek. És ez a szeretet formál és felemel.
A napokban megdöbbentő dolog történt velem. Egy régi osztálytársamtól kaptam üzenetet. Egy lánytól akit mindig is úgy éreztem hogy soha nem kerülhetek még az árnyékába sem. Szép, Jól tanult, sok mindenben nagyon jó volt, sportban, angol tudásban és ami a legfontosabb nagyon jól tudta érvényesíteni az akaratát és soha nem félt kifejezni magát még a tanárokkal szemben sem. Egy féle hangadó személyiség. Én soha nem mertem a véleményemet igazán kifejezni.Annyira emlékszem hogy amikor a hitemet vagy a vőlegényemet szekírozták, na akkor ki tudtam akadni és kifejeztem amit gondoltam. :) Szóval erre a lányra felnéztem, nem úgy mint akire hasonlítani akarok,hanem úgy hogy "Milyen jó neki hogy ő olyan amilyen..." . Nem rég volt osztálytalálkozónk. Ott is nagyon kisebb rendűnek éreztem magam, holott ezt nem érzékeltette már velem senki. Ez a saját butaságom. Úgy gondoltam hogy azok a nagyok akik dolgoznak és karriert építenek... én "csak szültem néhány gyereket"... De ott már nem voltam bizonytalan, mert tudtam boldog vagyok én így ahogy vagyok.
Az üzenetből pár részlet:
Szia! "Tudom mi nem sokat beszèlgettünk règen. Hisz olyan vagyok amilyen... Nem vagyok hívö. Hiszem hogy vki vagy vmi egyengeti az èletünk. Hívjuk azt Istennek sorsnak vagy bàrminek. Règen ès most is leginkàbb magamban hiszek,hogy ha vmit el szeretnèk èrni azt el is fogom. Rajtad is ezt làtom. Csodàlatos csalàdod van,amit magadnak köszönhetsz. Te küzdesz meg a nehèzsèhekkel nap mint nap. Csodàlom a hited ès kitartàsod! Nagyon jò pèlda lehetsz bàrkinek!
Van tehetsèged,föleg embernek maradni ebben a vilàgban! Nagyon örülök,hogy ismerhetlek!" "Sosem felejtem az egyetlen ajàndèkot amit töled kaptam...akkor nem igazàn èrtettem. De màra màr kapisgàlom. Ez egy kis kereszt volt egy idèzetes kàrtyàval ellàtva. A kereszt talàn ma sem jelent sokat,de az idèzet annàl inkàbb. Így szòlt. : "Boldogok a szelidek,mert övèk lesz a föld. " Ezt sohasem feledem! "
"Nagyon sok örömet,boldogsàgot ès egèszsèget kívànok neked ès egèsz csalàdodnak! Ui.: Màr tudom egy kincs vagy Te is ès talàn èn is ezen a Földön."

Olvasd el most újra azokat amiket kiemeltem... Hát nem megdöbbentő? Ezt egy nem hívő nő írta nekem... rólam... ahogyan lát...

Amikor ezt az üzenetet elolvastam, alig tudtam beszélni, kapkodtam a levegőt és ingattam a fejem... a férjem bejött és megkérdezte, hogy mi a baj? Mondtam hogy kaptam egy üzenetet ami padlóra tett... és a kezébe adtam a telefont. Elolvasta majd ezt mondta: " Ez nem padlóra tett... ez felemel." Rá néztem könnyes szemmel és annyit mondtam: Igen, ez felemel, Isten felemel.

Egy nem hívő nő üzenetén keresztül is Isten fel tud emelni az önsajnálatból, az önmarcangolásból, a régi hibáink emlegetéséből, a régi bűnök bűntudatából.
Kedves testvérnők! Mennyivel inkább tud fel emelni Isten mindet egymás szava és dicsérete által? Elmondjuk e egymásnak a gyülekezetben, hogy a másik milyen értékes, hogy milyen szép, hogy milyen jó szolgáló? Dicsérjük e egymást? FEL EMELJÜK E EGYMÁST? Vagy csak lejjebb döngöljük a porban egymást, vagy hagyjuk... had csússzon a másik élete lefele, had csússzon szét a hétköznapi problémák közepette...
Testvérem, testvérnőm! Isten fel akar emelni minket! Egymás szava által a leginkább! "Élet és halál vannak a nyelv hatalmában..." Te mire használod a nyelved, a szád, a billentyűzetedet?

Jó elmélkedést!
Isten emeljen fel! :)
Judit

Te melyik vagy a fa vagy a borostyán?

Úgy tűnik a fák megihletnek engem..

A napokban a nagy vihar ketté tört egy fát a házunk előtt amit évtizedek óta már borostyán fut be. Gyönyörű amikor a törzse is és a lombja is gyönyörű zöld. A törzse a borostyántól a lombja pedig a rengeteg akácfa levéltől. 

Érthetetlen volt számunka hogy a nagy erős fát miért törte ketté az erős szél, hiszen nagyobb viharokat is látott már ez a fa. Amikor közelebb mentem láttam mi volt az igazi oka. Bár úgy tünt a borostyán és a fa teljes szimbiózisban élnek együtt békességben, de a vihar nyilvánvalóvá tette hogy mi is folyik a gyönyörű zöld ruházat alatt...

A borostyán az akácfa kérgén keresztül, lassanként belenövesztette a gyökereit a fa teljes belsejébe (az első képen lehet látni). Be egészen a fa törzsének a közepéig és ott lassan elkezdett a fa korhadni. A rengeteg gyökér kapaszkodott minden hol a kéregbe, befurakodott és elszívta a fa erejét, pont középen a szívénél. Természetesen ebből kívülről nem látszott semmi. Az akácfa nőlt és virágzott, a borostyán pedig egyre nagyobb területen öltöztette fel a fa kérgét.

Mit is akarok ebből kihozni?

Sokszor mi emberek is így élünk egymással kapcsolatokban. Barátságban, Házasságban, Testvéri közösségben, Családban.

Együtt élünk valakivel, akivel gyönyörűnek tűnik a kapcsolatunk, mindenki számára kívánatos. Lehet hogy észre sem vesszük de lassan elszívjuk más életerejét a negatív beszédünkkel, a negatív jósolgatásokkal (ez nem fog neked menni), a rossz megjegyzéseinkkel (ez a ruha nem túl előnyös neked), és ami a legjobban elszívja a mások szívének erejét azok a panaszkodásaink. Mindezek sokszor nem is tűnnek olyan fontosnak, amíg nem jön egy vihar az életben, ahol nyilvánvalóvá válik szívünk igazi állapota... hogy haldoklik... hogy elszívták minden erejét..

Mit tehetünk ha ráébredünk hogy olyanok vagyunk mint a Borostyán? 

Térdre borulunk és miután bocsánatot kértünk Istentől szörnyű viselkedésünkért, megkérjük Istent hogy töltse be szívünk, lelkünk, elménk hálaadással, pozitív dolgokkal és gondolkodással. Ezek után felkelünk és jöhetnek a cselekedetek. Kezdjünk el reggelente össze szedni legalább 10 dolgot amiért hálásak vagyunk, és aznap reggel, délben, este adjunk hálát Istennek ezekért. Ezután jöhet a neheze: Nézzünk szembe azokkal az emberekkel akiknek eddig elszívtuk az erejét. Kérjünk tőlük is bocsánatot és mondjuk el hogy miért vagyunk hálásak azoknak az embereknek. Mik azok a dolgok amiket értünk tettek vagy nekünk mondtak és hálásak lehetünk érte.

Mit tehetünk ha ráébredünk hogy úgy jártunk mint ez az akácfa? Úgy tűnik virágzunk, zöldellünk és minden rendben van, de amikor jön egy vihar akkor ketté törünk.

Boruljunk térdre és kérjük meg Istent hogy gyógyítsa be a sebeinket, töltsön be Szent lelkének erejével, újítsa meg az életünket. Kérjük meg Istent hogy segítsen biblikusan és jól bánni azokkal az emberekkel akiket úgy érezzük hogy elszívják az életkedvünket, életerőnket. Tegyük meg hogy áldást mondunk ezekre az emberekre és imádkozunk értük, hogy megváltozzanak. De mindenképp adjunk időt magunknak a gyógyulásra és addig amennyire nem sértő és gyanús, kerüljük el ezeket a negatív embereket. Ha megerősödtünk, akkor újra a szárnyaink alá vehetjük őket és segíthetünk nekik azzal hogy "kiszeretjük őket a rossz állapotukból".

Isten áldjon!

Judit

igés szerkesztgetéseim...

Balról jobra: Krisztián, Laci, Noémi, Judit (én), Eszter, Gergő 

Egy akácfa üzenete

Ez egy akácfa amit az utcánkban kidöntött a vihar a minap. Számomra nagy lelki üzenete volt és van ma is. Ez az akácfa teljesen egészséges akácfának látszott, gyönyörű virágokat hozott és roskadozott a virágok alatt (amit az alsó képen láthattok). Miután kidőlt megdöbbentő volt látni hogy teljesen el volt korhadva a tövénél a törzse. Belül egészen el volt korhadva (ezt a felső képen lehet látni jobban). Amikor jött a vihar akkor pedig tőből kitörte és kidőlt...
Mi a fa üzenete a számomra?
Sok ilyen keresztény van mint ez a fa. Gyönyörűen virágzik és csodás kereszténynek néz ki, de belül korhasztja és rothasztja az aggodalom, a félelmek és az esetlegesen megtűrt bűnök és függőségek amiket mások nem látnak. Amikor jön a vihar akkor meg összeroskadnak, kidőlnek és életüket tövében töri ki a vihar és végez velük, legalábbis a kereszténységükkel. A vihar után pedig nyilvánvalóvá válik a valós belső tulajdonság.
Isten figyelmeztet engem arra, hogy ne váljak ilyen kereszténnyé. Vigyázzak a belsőmre és a belső értékekre, nehogy úgy járjak mint ez a fa, hogy jön egy vihar és kidőlök...
Vizsgáljuk meg magunkat komolyan és ne felszínesen!
Isten legyen kegyelmes velünk!
Judit