Új utakon: anyagiak és gyerek nevelés..

Nagyon sok minden változott körülöttünk ha csak az elmúlt pár hónapot nézem. És érzem a változás szele fúj, Isten valami újat tervez velünk.
Anyagi téren egy hatalmas bukásunk volt. Az autó biztosítási csekkét elkevertem valahol és valami oknál fogva tavalyi fél évtől nem is kaptunk csekket sem és levelet sem. Valószínűleg a posta elkeverte. És így Januárban kaptunk egy levelet hogy vigyük be az autó rendszámát és forgalmiját.. pff..van más megoldás is. Fizessünk ki 240 000ft-ot... De miből. Míg elkezdtünk kölcsön kérni, így imádkoztam: "Tudom Istenem hogy ez az én hibám, kérlek segíts kijavítani. Azt mondtad nem kell kölcsön kéregetnünk nekünk gyermekeidnek, hanem úgy megáldasz hogy mi adunk majd kölcsön!! Így akarok élni Istenem!"
Majd kapott a kedvesem egy felajánlást, nem mi kértük, ők ajánlották halva a problémát. Természetesen kiosztást is kaptunk arról hogy mit csinálunk rosszul, sajnos nem csak az anyagiakat emlegették fel, ezért nagyon durva sebeket okozott ez bennem is és a Laciban is.De ezek a lelki pofonok és a megalázottság érzése segített abban hogy mély elhatározásokat  tegyünk a spórolásra. Ha minden jól megy ebben a hónapban felszámoljuk az én hitelkeretemet, és akkor már csak a Lacié van, meg az autó és az előző autó hitele. Remélem nemsokára vége ennek a rabságnak! Nem akarunk soha többé hitelt felvenni, sem pedig olyan kiosztást kapni mástól mint amit elszenvedtünk. És anyagi területen valami új indul!

A másik terület a gyereknevelés területe!
Az utóbbi időben nagyon tanácstalanok voltunk a nevelésben. Sokat imádkoztunk, rengeteget idegeskedtünk (tudom nem jó arány! :) ) , de valahogy nem jutottunk egyről a kettőre. Sokat voltak engedetlenek a fiuk, sokat voltak büntiben és azt éreztem ennek soha nincs vége, csak rosszabb minden. Én és a párom is nagyon kifáradtunk és kiégtünk a nevelésben.
Jött egy lehetőség. Egy tanfolyam: "Jobb szülővé válni" a Filadelfia alapítvány szervezésével. Felvállalva a kudarcainkat elmentünk erre a tanfolyamra. HÁLA ISTENNEK!!!
Nagyon sok tanácsot kaptunk ott, gyakorlati tanácsokat, és az előadások gyökerestől változtatták meg a nevelési elméleteinket. A problémák gyökere ott volt hogy mind a kettőnknek volt egy hozott nevelési mintája és reflex szerűen azt próbáltuk beilleszteni a mi gyerekeinkre. Hát nem sikerült. "Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon". A mieinknek nem az volt a megfelelő ami nekünk az volt. Zsákutcának tűnik.
Már előre tartottam attól az órától ahol a büntetés, fenyítés lesz a téma. Éreztem hogy teljesen ellenkezni fog az én elveimmel. Az én elvem az hogy igenis kell büntetni a gyereket mert elkanászodik. Nem kell a vesszőt megvonni. (Csak hogy az én gyerekeimre ez nem olyan hatással volt mint gondoltam.)
Az előadó megkérdezte: Mi a cél? Az hogy a gyerek engedelmes legyen és mindent úgy csináljon ahogy mi mondjuk? Vagy az hogy önálló, jó döntéseket hozó gyerek legyen? pff... hát mind a kettő, de mégis a másik az nagyon fontos lenne nem?
A fenyítés, büntetés megtanítja a gyereket az engedelmességre, DE! kizárólag irányítás alatt fogja tudni megoldani a dolgait! Erre bizonyíték az én nagy fiam. Leírták az óvodai értékelésében: "Feladatait csak irányítás mellett végzi el." Tehát önállóan nem. :(
Akkor mi a megoldás? Hiszen a gyereket nevelni kell!!!!?
A megoldás az hogy nem BŰN-BÜNTETÉS helyett: OK-OKOZAT-tal kel nevelni a gyereket.
Ez hogy lehetséges? pl.:
Rossz: Vedd már fel a kabátodat, mert indulni kell!! (5x már elmondtad) Ha nem veszed fel, hozom a fakanalat! (hozod  a fakanalat) Vedd már fel mert kikapsz! a.)Gyerek felveszi, félelemből.
                                                                                         b.) Gyerek nem veszi fel, kikap és sírva teszed be a kocsiba, végig bömböli az utat míg téged szét szaggat a tanácstalanság, a düh, és az ideg egy kis lelkiismeret furdalással fűszerezve..
Jó megoldás: Vedd már fel a kabátodat,mert indulni kell!! (5x már elmondtad) Jó rendben. Figyelj rám. Ha nem veszed fel a kabátodat (OK) akkor kabát nélkül kell menni az óvodába (OKOZAT)és akkor lehet hogy mások kinevetnek hogy neked nincs kabátod. Vedd fel gyorsan mert indulnunk kell.
a.) Gyerek felveszi a kabátot.
b.) Gyerek nem veszi fel a kabátot, te felöltözöl, és indulsz.. szólsz neki hogy akkor most gyerek kabát nélkül. Nem vetted fel akkor az a következménye hogy kabát nélkül jössz. A GYEREK ISZONYÚ GYORSAN FELKAPJA A KABÁTOT ÉS MEGY VELED! :)
Tapasztalat... :)

Most már 1 hónapot végig csináltunk ezzel a módszerrel. Az első hét nagyon nehéz volt, mert Krisztiánunk fő szeretetnyelve az Érintés. És az érintés szeretetnyelvű gyerekek, ha nem kapnak elég érintést vagy ölelést (9 ölelés ajánlott egy nap) akkor képesek kiprovokálni a verést, így megkapva az érintést még ha fáj is nekik.
Szóval Kiki provokált.pl.:
Mikor elhatároztuk nagy mellénnyel a férjemmel hogy innentől kezdve nem lesz bűn-büntetés, rögtön másnap az én kis Krisztiánom azt mondta: Nem megyek gyülibe! Próbáltuk magyarázni jobbról,balról...de nem engedett...amikor nem figyeltem felöltözött itthoni ruhába a gyülis helyett. :(
Erre én annyit mondtam. Anya most szomorú.. most csak szomorú reggelit tudok csinálni.. Egészen addig ez nem érdekelte amíg az asztalhoz ülve meg nem látta hogy a szendvicsén egy szomorú smile van.
Olyan visításban tört ki mintha kikapott volna! Majd mondtam neki hogy ha felöltözik akkor átvarázsolom
a szendvicsét.
Felöltözött! A szalámit amin a szendvics szája volt, pedig megfordítottam. És csillogó szemekkel nézett rám és szó nélkül neki látott a reggeliének.
Győzelem!

Amióta így csináljuk, izgalmasabb a nevelés,de egyben sokkal kiegyensúlyozottabbak és nyugodtabbak vagyunk mind az 5-en.

Vannak még új utak más területen is de azt majd később írom le...

A nevelés meg ér egy próbát! :)

Isten áldjon!

Fényképek rólunk

Az én munkám  és missziós területem.

Az én mosolygós kis középsőm, drága Krisztiánom

Az én nagy focistám, Gergő.

Az én több mint 1 éves hercegnőm Noémi

                                                                                             

A mi családunk feje, az én kedves férjem Laci

           



















                

" Több az engedelmesség..."

Mostanában sokszkor előfordult hogy úgy szolgáltam hogy a hátam közepére sem hiányzott, hogy betegek voltunk vagy kimerült voltam, vagy épp nem értettünk egyet a férjemmel, vagy nem volt pénzünk benzinre... és a kifogások mindig sorakoztak... volna.... ha az én bátyám nem tanította volna meg nekem, hogy szolgálni Istennek nem csak az alkalmas időben kell és nem csak akkor ha minden rendben van.... szolgálni mindig kell amikor Isten, vagy a pásztorunk, az elöljárónk megkér rá.
Nehéz ilyenkor jó pofát vágni a dolgokhoz anélkül hogy lebuknánk hogy most ehhez nincs ám hangulatom csak itt vagyok... nehéz nem átesni ló túloldalára és színészkedni.
Az utóbbi időben Isten megerősített engem abban hogy ő mindig meghálálja ha erőnkön felül szolgálunk.
Az egyik az volt amikor elmehettünk családostól egy Wellness hétvégére Egerszalókra. A pénz alig jött össze, a Noémi lázas beteg volt. A gyerekeknek ott a szállodában kezdett el fájni a hasuk és hányással koronázták a dolgot. Semmi nem tetszett nekik amit mi szerettünk volna csinálni. Az áhitatokon nem tudtam ott lenni mert Noémi már nincs csendben és ott tényleg nyugalmat kerestek a házaspárok és a kikapcsolni vágyók. Majd felvetődött hogy ki vállal felvigyázást a gyerekekre amíg az áhitat tart.... hm... azonnal megdobbant a szívünk az én kedvesemmel.
Elvállaltuk. Volt aki tág szemekkel nézte hogy gitárral és egyéb cuccokkal közeledünk a gyereksarok felé. Végül Isten kegyelméből egy komplett gyerekklubbot rendeztünk ott nekik a gyerekszobában. Mi is nagyon élveztük, és úgy tűnt ők is. Szóval elmentünk pihenni és végül szolgálatba álltunk. Egy pillanatig sem bántuk. Nekem személy szerint ez volt a fénypontja az egésznek!!! Hálás vagyok Istennek! Végül az utolsó nap hányás hasmenéssel kellett levezetnie az én férjecskémnek több száz kilómétert...
Miután haza jöttünk szólt nekünk a kedves pásztorunk hogy a roma gyerekek kisétálnak a szűcsibe szalonnát sütögetni, kimennénk e mi is.... Hát épp elég fáradt voltam, a Laci sem jött még helyre egészségileg és elég morcosak voltunk hogy nem tudtunk kikapcsolni a gyerekek mellett ott a wellness hétvégén....lelkileg padlón voltunk. Mindezt figyelmen kívül hagyva azt mondtuk, hogy hát legyen, elmegyünk.... Elmentünk. Majd hazafele a pásztorunk Dávid megkérdezte: Könnyebb lett volna lemondani ugye?
Én várakozás nélkül rávágtam: Igen könnyebb lett volna!
Erre ő: De ti sosem mondjátok vissza!Ez figyelemre méltó!
Hmm... ez az elismerés jól esett. Tudta hogy nehezünkre esik, de hívott mert tudta hogy bízhat bennünk. Hát nem hatalmas ajándék ez ahhoz az áldozathoz képest amit mi hoztunk? Krisztus nagyobb áldozatot hozott ezekért a gyerekekért....
Azután a következő az volt amikor egy héttel előtte szóltak hogy a roma gyerekekkel és felnőttekkel szerepeljünk az Ifi konferencián. Nagyon morogtunk hogy az utolsó pillanatban tudjuk meg és hogy nem tudunk elég nívóssan felkészülni. Elképzelni nem tudtam hogy ez hogy passzol majd a szolgálat kategóriába, mert én a szenvedés kategóriába vagy a leégetés kategóriába tettem volna. Az egészre csak hab volt hogy a próbára alig jött el valaki. De megcsináltuk... és nagyon meglepődtem a hatalmas tapson amit kapott a szolgálat... mert azt nem mi kaptuk... még el is szégyeltem magam... de sokak szerint nagyon nagy áldás volt sokak számára. Nem gondoltam volna... De itt a bizonyíték: http://www.ustream.tv/recorded/40619418

Tehát itt a sok bizonyság arról hogy milyen sokat jelent Istennek az engedelmesség!!!

Judit

Ne kívánd..... !!

Hónapok óta már szeretnék babakocsit, de valahogy nagyon szerencsétlen vagyok ebben. Ha találok jó áron akkor valami hirtelen kiadás közbe jön és nem tudom megvenni, ha nagyon olcsót találok akkor annak meg annyi hibája van hogy sajnos nem adhatok ki rá pénzt. Kaptunk egyet még amikor megszületett a Noémi, de annak a hát támlája annyira szét volt használva hogy nagyon meghajlott és ezért szegény csillagom tisztára belegörnyedt a babakocsiba.... szóval ez a babakocsi téma régóta paprikáz...
A napokban történt hogy miután a fiukat elvittem az óvodába és hazafele tartottam, megláttam egy anyukát egy szép babakocsival sétálni és egyből arra gondoltam hogy milyen jó lenne egy ilyen babakocsi nekem.... És akkor jött egy szelíd hang : "Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!"
Elszégyeltem magam... Nap mint nap ezt teszem mostanában... De jó annak a csajnak a nadrágja, úgy szeretnék én is olyat... De jó az az anyuka egyformába tudja öltöztetni a fiait, én is úgy szeretném!!!.... De csinos az az anyuka, milyen pici hasa van pedig csak most szült...nekem miért nincs ilyen alkatom?? stb.

Isten szelíden közölte velem hogy feszültségem nagy részét ezek a vágyakozások okozzák. Az egyik legnagyobb stresszforrásom az hogy mások dolgai után vágyódom... ahelyett hogy megelégednék azzal amim van. Nem csak hogy meg kell elégedni amink van, de a Biblia azt írja hogy hálát is kell adni érte...

Hát adva van a lecke...

Judit

Őrizd meg a lángot, ha kell éleszd újra! Égjen a szerelem lángja!

Fura cím igaz? Nem túl keresztény téma... talán most csak azért olvasod el ezt a bejegyzést,mert kíváncsi vagy arra hogy ebből mi jön ki keresztény szemmel?

A keresztény házasság  is házasság. Abban is van szexualitás és szerelem! Kell hogy legyen!
"Azután ezt mondta az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat." (1móz. 2:18)
Isten látta azt hogy nem jó az embernek egyedül. Látta hogy az embernek szüksége van egy segítőre, valakire akivel megoszthatja jó és rossz napjait, érzéseit, valaki aki segít neki amikor ő dolgozik, vagy bármi mást tesz. Isten megalkotta a házasságot nekünk por embereknek, és aki él ezzel a lehetőséggel az ő keretein belül, az hatalmas áldásokban részesül! Mit jelenthet az ő keretein belül? Ha érdekel titeket a véleményem, írjatok és szívesen kifejtem, de most más a téma. :)
Tehát megalkotta...
"Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté." (1móz. 2:24)
Tehát megalkotta a szexualitást. Megalkotta a hozzá kellő hormonokat és minden egyebet.
"A paráznaság miatt azonban mindenkinek legyen saját felesége, és minden asszonynak saját férje. A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a felség is a férje iránt. 

Sokat túl bonyolítják a szexualitást a keresztény házasságokban. Meggyőződésem hogy Isten örömre teremtette az embert és ennek egyik kulcsa a házasságon belüli szexualitás.
" A feleség nem ura a maga testének, ha nem a férje, s ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.Ne fosszátok meg egymást magatoktól legfeljebb közös megegyezéssel egy időre.. " (1kor.7:5)
De sokszor nincs kedvünk hozzá... sokszor a férfiak is feladják a sok elutasítás és "fejfájásra való hivatkozás" után és végül jönnek a kívánságok és kísértések és rossz megoldások végül a szomorúbbnál keserűbb válások amelyek ma már oly nagy divattá váltak... Ha valami rossz dobjuk el és vegyünk másikat! Ez a mai világ szlogenje. Régen hogy ment ez? Ha valami rossz akkor javítsuk meg!

Unalmas a házasságod? Unalmas a szexuális életed? Unalmas a férjed vagy feleséged? Úgy ellaposodott minden, lassan eltávolodtok... így van ez az évek alatt... De sokan kihúzzák magukat és az mondják: Unalmas és nem vagyok boldog de HŰSÉGES VAGYOK! Hűség? Mit jelent ma? Ha pornóképeket nézeget valaki, ha más nők férfiak képeit nézegeti még ha ruhában is vannak de kívánság születik a szívében... ha önkielégítést végez bármely fél ... ez mind nem hűség... ez mind parázna kívánság... ez nem fér bele a keresztény házasságba!!! (Máté 5:27-28) "Hallottátok, hogy megmondatott: Ne paráználkodj! Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében." 
Higgyétek el sok mindent megélt már a házasságunk a 9 év alatt is... van néhány jó tanácsom...

1.) Házasság elején le kell szögezni: A szótáratokból töröljétek azt a szót: VÁLÁS!!! Ha már régóta éltek házasságban de még ezt nem tettétek meg sosincs késő ehhez. Természetesen ezt Isten színe előtt imádkozva együtt! (pl.: Istenem, hálát adunk neked a házasságunkért. Köszönöm neked a feleségemet/férjemet! Elfogadom Őt olyannak amilyennek nekem teremtetted. Istenem megfogadjuk előtted a te igéd alapján hogy amit te egybekötöttél azt ember szét ne válassza, mi soha nem akarunk elválni. Bocsájtsd meg ha erre valaha is gondoltunk.Kérlek Istenem ha erre gondolnánk, emlékeztess minket arra hogy ez nem szerinted való megoldás és add hogy veled együtt keressük a megoldást ha probléma merül fel a házasságunkban.Ámen!)

2.) "NE MENJEN LE A NAP A TI HARAGOTOKON!" Vagyis, ne mond azt alszom egyet és majd utána elmondom neki hogy mennyire fájt amit mondott/tett. És ha éjjel eljön az Úr és neked meg kell állnod előtte, vagy neki? Nem tudtátok rendezni a haragot és így már számot kell adnotok a halasztgatásról... Higgadj le a veszekedés, félreértés és megbántottságból (Kérd bátran Istent hogy segítsen lehiggadni és indulat nélkül beszélni, adjon szavakat a szádba.) és ha lehiggadtál, azonnal teremts lehetőséget és beszéld meg vele a dolgot. Nem tudhatjuk mikor történik a másikkal vagy velünk valami, vagy mikor jön el az Úr!!

3.) LÉGY ŐSZINTE AKKOR IS HA FÁJ!!! ( de ne hagyd ott a vérző sebében a kedvesedet, mondván majd kiheveri... kérdezd meg imádkozhattok e a dologért?) Az őszinteség sokkal fontosabb minthogy álarcban éljetek egymás mellett, míg nem egy óvatlan pillanatban Isten veszi le az álarcotokat és kiderül minden, ahogy mondani szokták "kiborul a bili..". Sokkal jobban fáj egy eltusolt fájdalommal szembesülni és a hallgatással. A hallgatással nem mulasztod el a sérelmeidet, vagy ami nem tetszik, csak gyűlik és gyűlik és végül egy apróság miatt teljesen kiborultok és ordibálva veszekedtek...és felszakadnak a sebek... Légy őszinte!! Asszonyok! Az őszinteség nem az oda mondogatást jelenti, hanem alázattal szólni a férjnek hogy beszélni szeretnél vele valamiről ami neked fáj és mondja meg ő mikor tud rád időt szakítani hogy beszéljetek..

4.) LEGYÉL A BARÁTJA! Asszonyok! Túl sokat lóg a férjetek a barátaival, neked meg maradnak a barátnők és feleségek akik szintén egyedül maradtak? Unod? Inkább régi udvarlóddal lennél, azzal aki végül a kezedet is megkérte? Legyél a barátja! Próbálj meg érdeklődni napi szinten a munkájáról, a véleményéről dolgokról (ne arról mit főzzél vagy milyen pelust vegyél :) ) mi a véleménye az igehirdetésről?Vagy erről vagy arról a hírről? (Ne pletyizz!!!) Próbálj utána nézni sport eseményeknek amik érdeklik és biztosíts neki addigra pattogatot kukoricát és kólát (ha fogyóztatod akkor finom gyümisalit :) ).Ülj le és bírj ki egy forma1-et vagy egy focit... csak annyi idő mint egy fodrász vagy kozmetikus.... azt is kibírod.. :)
Férjek! Beszélgess a feleségeddel sokat. Ne aggódj egy két kérdés után ömleni fog belőle a szó és a vélemény :) csak kérlek hallgasd végig! Ha egy sport adást végig hallgatsz akkor őt is végig tudod. Ha megy a gyerekekért adj neki pénzt és mond el hogy te mit vennél neki rajta és mond el neki hogy mennyire tiszteled azért hogy gondozza a gyerekeiteket!

5.)LEPD MEG!
Lepd meg egy illattal, mellette szerelmes kis szivecskével amire az van írva "Este randi 21:00-kor a hálószobában!" vagy írd ki a tükörre hogy "Sokkal szebb vagy mint amit látsz a tükörben!" Az ilyen kis üzenetek szerte a lakásban szívet melengetőek tudnak lenni! Hívd meg randizni sms-ben. Vegyél neki virágot! Vagy vegyél egy pizzát amit csak ő ehet meg! stb.

6.) ADD MAGAD AKKOR IS HA NINCS KEDVED HOZZÁ, VAGY HA FÁRADTNAK ÉRZED MAGAD!
"" A feleség nem ura a maga testének, ha nem a férje, s ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.Ne fosszátok meg egymást magatoktól legfeljebb közös megegyezéssel egy időre.. " (1kor.7:5)
Tanuld meg ezt az igét és mondogasd magadban amikor épp nincs kedved hozzá, és mondd azt Istennek: A te igédnek engedelmeskedem Istenem, de látod hogy fáradt vagyok frissíts fel!
Ennek átformáló ereje volt a házasságunkban!! És ma már tudjuk ha ennek az igének engedelmeskedünk amikor fáradtak vagyunk akkor lesznek a legjobb szeretkezések!! Isten valóban felüdít!!!
Sokszor gondoltam arra hogy inkább én fáradtan, mint hogy mást keressen!!! Ez nem feltételezhető az én csodálatos férjemről, de elég inspiráló gondolat tud lenni!

Rengeteg apró kis praktikát és ötletet írhatnék még... ha akarjátok írjatok és szívesen adok néhányat. De a legfontosabb az hogy törekedjetek arra hogy házasságotok az Úr színe előtt legyen mindenkor!!

Isten áldjon titeket!