Igazából elgondolkodtam ezen mélyebben én is. Mert ha más anyukát látnék hogy ugyan ezeket csinálja, akkor én is azt hinném hogy szuper anya. De én nagyon nem vagyok az... gondoltam magamban.
Nincsen különleges időbeosztásom vagy napirendem vagy hetirendem.. igazából én sem értem. :)
Csak néhány kép, arról mennyi mindent belezsúfolok az életünkbe:
Amikor csinálok egy szupi tortát vagy egy karácsonyi sültes tálat 16 főre akkor senki sem látja, hogyan úszik a konyhám és hogy hogyan kapaszkodik utána órákig rám a pici lányom, mert anya addig jóformán nem létezett.
Sokszor megkérdezik tőlem hogy miért csinálom ezeket. Bőven elég nekem a 4 gyerek és a háztartás, nem?
A válaszom hogy ha csak a 4 gyerek körül forgok és vezetem a háztartást, abba igazán bele tudok fáradni. De amikor akad egy ilyen megmérettetés vagy feladat, ami kiemel a hétköznapokból, akkor bár iszonyatosan elfáradok, de úgy érzem hogy kicsit kiemelkedek a hétköznapi házvezetőnő szerepéből. A sikerélmény pedig lendületet ad a szürke hétköznapokban.
Tehát érdemes ilyen különleges dolgokra kiszakítani az időt, mert segítenek tovább lendülni, arról nem is beszélve hogy mivel ezeket a tevékenységeket szolgálatnak élem meg Istentől kapott szeretetből, így még lelkileg is töltődök. Hiszen ha szeretetet adok, akkor szeretetet kapok Istentől. Fel tudja tölteni a szeretet tankomat Isten és fel tud frissíteni.
És hozzá teszem, mivel tudja a férjem hogy ezek a dolgok engem feltöltenek így sokszor segít abban hogy addig lefoglalja a gyerekeket. :)
Tehát ne féljetek félre tenni néha a házimunkát, annak érdekében hogy csináljatok valami különlegeset. A házimunka megvár, valószínűleg senki nem csinálja meg addig, de a lehetőségek elszaladnak.
Most újabb megmérettetéseket keresek, mert szükségem van rájuk hogy a hétköznapokban is tudjak színes maradni! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése